Vírustagadás. Oltás ellenesség. Kételyek a 21. század második évtizedében, amikor a techguru cégek már nem bírnak a hatalmukkal, az Iphone nemzedék pedig szemlátomást nem tud disztingválni hír és álhír között. Már az elmúlt hónapokban is a közbeszédben keringő, de az oltás valódi megjelenése óta hatványozottan felerősödő kétkedések, elutasítások, mi több tagadások kapcsán bennem minduntalan csak egy kérdés merül fel: honnan a tudás?
Embereknek, legyen az bolti eladó, benzinkutas, buszvezető, jóga oktató, pillás, újságíró, irodalom tanár, politikus vagy zenész, honnan a tudásuk ahhoz, hogy meggyőződéssel megítéljék, hogy az oltás árt, hogy ez méreg, hogy ennek nincs értelme?
Én nem állítom ennek az ellenkezőjét, a magam részéről nem minősítem, csak elfogadom, hogy virológusok nem azért tanultak nálam többet és főként mást és nem azért kutattak éveket át, hogy most valami, a vírusnál is veszélyesebb dolgot szabadítsanak rá az emberiségre. Akár a Covid elleni Pfizer, Moderna vagy a Vostok kutatói. Akár a Sabin-csepp, akár a TBC, vagy a bárányhimlő elleni oltásról legyen szó.
Ha repülőre ülök is elfogadom, hogy a légitársaság szabályai szerint csak olyan ember vezetheti a gépet, aki ért ahhoz és aki biztonságban eljuttatja a célba. Mindeközben olyan emberek, akik nem tudnak repülőt vezetni félnek a repüléstől pedig ugye minden statisztika szerint – dacára a sajnálatos légikatasztrófáknak –, még mindig a repülés a legbiztonságosabb közlekedési forma. De azért ők is ott ülnek a gépen, mert el akarnak jutni a tengerpartra vagy mert munkájuk miatt el kell jutniuk akárhova is.
Az oltás is ilyen. Eljutunk vele oda, hogy megfékezzük a fekete himlőt, a TBC-t, a maláriát vagy épp a Covidot. Eljutnak vele oda azok is, akik elfogadják és azok is, akik tagadják vagy félnek tőle.
De elfogadom azt, hogy vannak, akik elutasítják. Csak tényleg az a kérdés, hogy honnan ehhez a tudás?
A lassan szitokszóvá váló social média felületeken terjesztett tudományosnak hangzó, de valóság alapot nélkülöző leirásokból, videókból. Álarcok mögé bújó, név nélküli, állítólagos orvosok véleményéből? Vagy azért mert nem hiszünk a politikusoknak, a kormányok hazudnak, becsapnak? Hát kérem szépen, erre való a szavazófülke magánya. A virológus, a gyógyszerkutató tudása pedig arra, hogy ha kell innovativ megoldásokkal, új anyagokkal, új tudással, új oltásokat fejlesszenek ki.
Szóval honnan a tudás? Mert a tudás forrása nagyon nem mindegy! A közösségi média nem akadémia. Nem hoz létre tudást csak kapcsolatokat, tapasztalatot és érzéseket. Ahogy a fogyasztói társadalom tagjának lenni sem ismérve semmiféle identitásnak. Asimov, a műfaj klasszikusa a Nemezisben így fogalmazta meg a kérdést: „vajon ki lesz képes józan észre téríteni egy egész Galaxist, amikor ez soha senkinek nem sikerült egyetlen világgal?” Mert különös a mi világunk, a 21. század első negyede, hiszen egyszerre van jelen a mérhetetlen gazdagság és a mélyszegénység, az elhízás és az éhínség, az elérhető tudás és a hajlam a butaságra.
Történelmi példák mutatják, hogy oltásokkal legyőztünk vírusokat, megállítottunk járványokat. Az Ipone nemzedék mégis ma hajlamos azt gondolni, hogy ő mindent jobban tud. Pedig bő hetven éve a gyermekbénulás elleni oltásra (amit akkor szintén a kor legkiválóbb tudósai fejlesztettek, a mostaninál sokkal mostohább technikai háttérrel, és nyilván kevesebb és más tudással) a sokszor csak buta parasztasszonyként emlegetett nagyanyáink sietve vitték a csecsemőket beoltatni. Ha ők, akkor, ilyen fokú kétkedéssel álltak volna hozzá az új oltóanyaghoz, minden bizonnyal nyomorékká tettek volna generációkat. A poliovírus leküzdése így is több évtizedet vett igénybe világviszonylatban. És van ijesztő példa a megtévesztésre is… Wakefield öncélú félrevezetése az MMR oltással kapcsolatban, amikor a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni kombinált oltást az autizmus kialakulásával hozta összefüggésbe. Két évtized kellett hozzá, hogy dacára a nem kevés kutatásokon alapuló cáfolatoknak, a konteókra és téveszmékre fogékonyak ellenállása következtében, olyan országokba is vissza térjen a kanyaró, ahonnan már évtizedekkel ezelőtt kiűzték. Szóval, honnan a tudás?
Emlékezetes, hogy 2019-ben öt hónapon belül két Boeing-737MAX8 repülése is tragédiával végződött, 346 ember halálát okozva. A típust földre parancsolták világszerte, majd 18 hónapnyi vizsgálat után a gyártót módosításokra kötelezték. A lassacskán újra induló géptipussal szemben, a légi közlekedésben példátlan módon megrendült utas bizalom miatt nagy légitársaságok is feltüntetik a foglalásban, ha az adott járatot a módosított 737max gép teljesíti. Honnan a tudás? Miért gondolja az utas, hogy felér a tudása repülőgép tervező mérnökök garmadának tudásával? Ez olyan, mintha a volán buszra jegyet váltva választana az utas az autóbusz típusa között, hogy mivel utazik Mátészalkára.
Szóval 2021-ben a fő kérdés az, honnan a tudás?
Németh Csaba