Az unió kapujában

 

Vajon mit őriz majd meg a történelem és az emberi emlékezet a 20. századról? Kortársként a családi legendárium vagy saját emlékezetünk alapján elmondhatjuk, hogy a századunk egyetemes és személyes történelme, Európa és benne saját történelmünk  úgy tűnik egyszerű földrajzi nevek felsorolásával  mint Isonzó, Trianon, Kelet-Berlin, Prága, és Shengen éppúgy jellemezhető, mint a történelmet megélő és formáló személyek nevével.

Alig több mint két hónap van hátra hazánk teljes jogú Uniós tagságáig. Felkészültünk, Ön felkészült? Tudja mi vár ránk, mi vár önre az Európai Unió határain belül?

Mert ugye tudja, hogy nem mindegy, hogy hazánk a legkeletibb nyugati vagy a legnyugatibb keleti állama lesz az Európai Uniónak. Az EUfória nem csupán egy pillanat, nem csupán egy piros betűs ünnep a naptárban – hanem május elsejétől szürke hétköznapjainkat jelenti majd. A gazdaság az uniós piac falait kezdi döngetni, a társadalom pedig az uniokomform viselkedés és gondolkozásmód felvételével próbálkozik. Az egykoron metaforikus Nyugat, egy pillanat alatt realitássá avanzsált. Az öreg kontinens közép-kelet európai politikai légkörében ma már realitás: az Európai Unió. Európainak lenni ígéret volt – ma valóság.

Mi pedig keressük az utat. Az utat, amely elvezet a világ második legnagyobb közös piacára, ahol kvótákban mérnek, keretprogramokban terveznek, euróban számolnak. Fedezze fel, ismerje meg, értse meg ennek a hatalmas gazdaságnak a mozgatórúgóit, működését, elvárásait és lehetőségeit. Mert csak így lehet nyertese a csatlakozásnak.

 

Németh Csaba

(2004. május)