Pénz, piac, profit – a modern európai gazdaság alappillérei, integráció, innováció, informatika – a modern európai gazdaság mozgató rúgói. Pénzből lehet pénz csinálni – s ahogy nő a kereslet, úgy gyarapszik a kínálat – vagy néha épp fordítva. A pénz azonban csupán eszköze és nem célja életünknek. Hol marad hát a tudás, a szürke állományban rejlő erő? Az uniós pénzpiacon a napi guruló euró milliárdok mögött alig láthatóan – a közgazdasági elemzések, és a tőzsdeindexek árnyékában ott a K+F – vagyis a kutatás és fejlesztés. A szürke állomány sűrűje – a gyártás, az ipar és a tudomány élvonala. Kutatólaboratóriumok üveg edényeiben, tervező irodák rajzasztalain, szoftverfejlesztők félte őrzött vincseszterein ott a jövő. A jövő anyagai, a jövő technológiái, a jövő programjai. Mindezek mögött pedig ott az alkotó elme, a gondolkodó lény – az ember. Az unió hangos tőzsdéin innen, és a brüsszeli parlament euróbürokratáin túl – az öreg kontinens 10 országa a kárpátok vonulatának környékéről májusban új lehetőségeket és új lendületet visz majd a közös piacra. Mert ha a mezőgazdasági terményeivel, ipari termékeivel, kereskedelmi szolgáltatásaival nem is mindig lesznek versenyképesek az újonnan csatlakozók – a szürke állomány, a szunnyadó tudás, az alkotó ember fantáziája konvertibilis fizető eszköz lehet az euró alapú gazdaságokban is. A fejekben lévő tudás pedig értékőrző – korokon és pénznemeken átívelő – s ha jól sárfálkodik vele az ember – akár aprópénzre is váltható. Legyen az egy akadémikus ismeretanyaga vagy egy géplakatos szakértelme – a tudás mindig, mindenhol érték.

 

Németh Csaba